Már évekkel ezelőtt történt de úgy gondoltam egy magyar rajongói oldalon fent kell lennie ennek az információnak is. A napokban néztem meg a "A csíkos pizsamás fiú" c. filmet Verától, a film nagyon jó, ezért utána néztem a googleben, és egy origós cikkre akadtam. A cikkből megtudhatjuk, hogy a filmet majdnem két hónap hosszáig itt nálunk Budapesten forgatták. Az Origo cikkjében van egy rövidke kis interjú is kedvencünkel.

A film másik felnőtt sztárja, a törékeny, karcsú Vera Farmiga (Tizenöt perc hírnév, A tégla) negyvenes évekbeli hajjal, égővörös rúzzsal ül le mellém egy gyors, ötperces beszélgetésre. "Vicces volt, mert nagyon sokszor a karakter neve alapján döntöm el, hogy eljátszok-e egy szerepet. És amikor ennek a filmnek a forgatókönyvét elküldték, az állt a kísérőlevélben, hogy <<Kérjük, olvassa át az Anya szerepét!>>, amin megütköztem ezen az "Anyán". A történet aztán nagyon megfogott. Meghatott. Aztán John Boyne regényét is elolvastam és valahogy velem maradt, bennem maradt, sokáig. Részt akartam venni a filmben. Megfogott az Anya karaktere is, hiszen ez az ember lassan, fokozatosan döbben rá, a férje másik, előtte rejtett életére. Kérdéseket tesz fel, többet akar tudni, miközben érzi, hogy talán jobb lenne, ha soha nem tudná meg az igazságot. A csíkospizsamás fiú arról szól, ahogy az ártatlanság besétál a sötétség közepébe és megpróbál ott túlélni. Az Anya meg akarja védeni a fiát, minden áron. Sokat olvastam a náci nő- és anyaideálról, a náci vezérek feleségeiről: Magda Goebbelsről, Emmy Göringről... néhány hete pedig elutaztam Auschwitzba. Azt hiszem, ez volt a legkeményebb része a felkészülésemnek. Ültem a vécén, ahol a hasmenéses rabok ültek, megérintettem a fekhelyüket, láttam azt a rengeteg hajat... Szívbemarkoló, megdöbbentő élmény. Rádöbbenni, hogy mindez megtörténhetett. Ukrán származású vagyok és a nagyanyám sokat mesélt nekem a háborús évekről, hiszen kilakoltatták és ő is dolgozott munkatáborokban, és amióta az eszemet tudom, mesélt ezekről a dolgokról." Farmiga elmereng. Elmesélem neki, hogy alig néhány nappal korábban láttam a magyar tévében; a Tizenöt perc hírnév-et adták. Felvidul. "Ó, dehát az volt az első filmem! Annyira furcsa most visszagondolni a kezdetekre és mindenre, ami azóta történt. Tudod, a mai napig nem nagyon tudom felfogni. A karrierem egyszerre valami érthetetlen és nagyon kellemes dolog. Azt gyanítom, hogy a pályám alakulása csupán Isten apró hibáinak a sorozata... Erre soha nem számítottam. Hogy itt lehetek és olyan elképesztő színészekkel játszhatok, mint Thewlis, vagy az, hogy Martyval (Martin Scorsese, amerikai filmrendező - a szerk.) dolgozhattam A téglá-ban, hiszen minden színész erről álmodik. Iszonyú szerencsém volt. Persze azóta fantasztikus forgatókönyvek találnak meg, de nehogy azt hidd, hogy az életstílusom annyit változott volna. Diszkrét kis életet élek vidéken, egy kis házban, és minden nap csípkedem magam, hogy nem álmodom-e."

Ezen kívül az Origo cikkében az összes főbb szereplővel és a készítőkkel is elbeszélgettek. Egy nagyon hosszú cikk található az Origo oldalán! link>> FORRÁS!